Minden orsz\u00e1gnak, minden v\u00e1rosnak megvan a maga t\u00f6rt\u00e9nete, amely hossz\u00fa id\u0151kre ny\u00falik vissza. Minden helynek t\u00fal kellett \u00e9lnie, harcolnia, \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fcletnie ahhoz, hogy azt a form\u00e1t \u00f6ntse, amit napjainkban l\u00e1thatunk. Budapesttel sem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp.<\/p>\n\n\n\n
Minden orsz\u00e1gnak, minden v\u00e1rosnak megvan a maga t\u00f6rt\u00e9nete, amely hossz\u00fa id\u0151kre ny\u00falik vissza. Minden helynek t\u00fal kellett \u00e9lnie, harcolnia, \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fcletnie ahhoz, hogy azt a form\u00e1t \u00f6ntse, amit napjainkban l\u00e1thatunk. Budapesttel sem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp, f\u0151k\u00e9nt, ha azt is figyelembe vessz\u00fck, hogy Magyarorsz\u00e1g f\u0151v\u00e1rosa egykor k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 v\u00e1rosr\u00e9szek voltak. Pest, Buda \u00e9s \u00d3buda is k\u00fcl\u00f6n helynek sz\u00e1m\u00edtott, melyek csup\u00e1n a 19. sz\u00e1zadban egyes\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n
Mai \u00e9rtelemben Bud\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt Budapest azon r\u00e9sze, amely a Duna nyugati oldal\u00e1n fekszik. R\u00e9gebben azonban csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny ker\u00fclet, vagy ker\u00fcletr\u00e9sz k\u00e9pezte Buda r\u00e9sz\u00e9t, ebbe tartozott a mai I. ker\u00fclet, a II. ker\u00fclet egy r\u00e9sze, a III. ker\u00fcletb\u0151l csup\u00e1n M\u00e1ty\u00e1shegy \u00e9s \u00dajlak, a XI. ker\u00fclet nagyr\u00e9sze, valamint a XII. ker\u00fclet, kiv\u00e9ve Budakeszierd\u0151t.<\/p>\n\n\n\n
Bud\u00e1t, mint v\u00e1rost, IV. B\u00e9la kir\u00e1ly alap\u00edtotta 1241-ben a mongol t\u00e1mad\u00e1sok ut\u00e1n, azonban a ter\u00fcleten m\u00e1r az \u0151skorban is letelepedtek. Az els\u0151 nyomok, melyek er\u0151d\u00edtett falura utalnak, j\u00f3val id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151ttr\u0151l sz\u00e1rmaznak, helyileg pedig a V\u00e1rhegy tetej\u00e9r\u0151l. A k\u00e9s\u0151bbiekben kelta n\u00e9pek lakt\u00e1k a t\u00e9rs\u00e9get, nyomukat a Gell\u00e9rthegyen \u00e9s a V\u00e1rhegy keleti r\u00e9sz\u00e9n is megtal\u00e1lt\u00e1k. Id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk ut\u00e1n is sz\u00e1mos n\u00e9p v\u00e1ndorolt be a mai Buda ter\u00fclet\u00e9re. Az els\u0151 sz\u00e1zadokban katonai t\u00e1borok, majd k\u0151\u00e9p\u00fcletekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek \u00e9p\u00fcltek, k\u00f6zt\u00fck Aquincum is. A 4. sz\u00e1zadban azonban sz\u00e1mos t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a k\u00f6rny\u00e9ket, \u00edgy Aquincum hamar ki\u00fcr\u00fclt, a hely\u00e9t pedig m\u00e1s n\u00e9pek foglalt\u00e1k el. Az akkori Buda ter\u00fclete ezek ut\u00e1n nem is igaz\u00e1n fejl\u0151d\u00f6tt, a v\u00e1rosok \u00e9s kir\u00e1lyi k\u00f6zpontok az akkori Pesten \u00e9s \u00d3bud\u00e1n kezdtek kialakulni. A v\u00e1ltoz\u00e1st az 1241-es tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s hozta meg.<\/p>\n\n\n\n\n\n
Amikor a mongol sereg bevonult a 13. sz\u00e1zadban, sikeres puszt\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek Pest v\u00e1ros\u00e1ban, valamint \u00d3bud\u00e1n is. IV. B\u00e9la kir\u00e1ly azonban felismerte Buda lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e9s a V\u00e1rhegyen kezdte meg v\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, valamint idek\u00f6lt\u00f6ztette Pest v\u00e1ros\u00e1nak tehet\u0151sebb lakosait is. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Buda hamar kifejl\u0151d\u00f6tt, kir\u00e1lyi v\u00e1ros, gazdas\u00e1gi k\u00f6zpont \u00e9s \u00e1lland\u00f3 kir\u00e1lyi sz\u00e9khely lett. A V\u00e1rhegy k\u00f6r\u00fcl v\u00e1rosfal \u00e9p\u00fclt a mongolok visszat\u00e9r\u00e9se miatti f\u00e9lelem ok\u00e1n, ezek ut\u00e1n pedig utc\u00e1kat jel\u00f6ltek ki, fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Nagyboldogasszony-templomot, a M\u00e1ria Magdolna-templomot \u00e9s t\u00f6bb kolostort. Buda hamar n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, a kir\u00e1lyi csal\u00e1d otthon\u00e1t jelentette \u00e9s sz\u00e1mos fontos gy\u0171l\u00e9snek adott helyet. Miut\u00e1n IV. B\u00e9la v\u00e9gleg \u00e1thelyezte sz\u00e9khely\u00e9t, szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett, \u00e9s f\u0151v\u00e1rosnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. Ez azonban okozott n\u00e9mi bonyodalmat, tekintve, hogy az ad\u00f3 ezent\u00fal a kir\u00e1lyt illette, amit az \u00e9rsekek nem n\u00e9ztek j\u00f3 szemmel, ez\u00e9rt az egyh\u00e1z szervezetei mind \u00f6sszefogtak a v\u00e1ros ellen, \u00e9s t\u00f6bb \u00e1tokkal s\u00fajtott\u00e1k a lakoss\u00e1got. Ezek ut\u00e1n az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az \u00faj cseh uralkod\u00f3 sem nyerte el a Bud\u00e1n k\u00edv\u00fcliek tetsz\u00e9s\u00e9t, \u00edgy \u00fajabb egyh\u00e1zi \u00e1tkokkal kellett szemben\u00e9zni\u00fck.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e1roly R\u00f3bert sem hagyta annyiban az esetet, 1307-ben pedig elfoglalta a v\u00e1rost. Buda folyamatosan fejl\u0151d\u00f6tt, b\u00e1r a kir\u00e1lyi csal\u00e1d csak r\u00f6vid ideig tart\u00f3zkodott itt, azonban a lehet\u0151s\u00e9gek m\u00e9gis odavonzott\u00e1k akkor m\u00e1r I. Lajos kir\u00e1lyt, akit I. Zsigmond k\u00f6vetett a tr\u00f3non. A v\u00e1ros soha nem l\u00e1tott f\u00e9nykor\u00e1t \u00e9lte, eg\u00e9szen 1541-ig.<\/p>\n\n\n\n
A 16. sz\u00e1zadban I. Szulejm\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is bevonult Buda ter\u00fclet\u00e9re, azonban csup\u00e1n 1541-ben kezdte megh\u00f3d\u00edtani a v\u00e1rost, vele egy\u00fctt pedig Pestet is uralma al\u00e1 vonta. Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n vilajetet hozott l\u00e9tre, melynek k\u00f6zpontj\u00e1ul Bud\u00e1t v\u00e1lasztotta. A t\u00f6r\u00f6k hatalom 145 \u00e9vig tartott, azonban 1686-ban a magyarok ism\u00e9t fell\u00e9legezhettek, amikor is Habsburg vezet\u00e9ssel Bud\u00e1t sikeresen visszafoglalt\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban kihaszn\u00e1lt\u00e1k IV. B\u00e9la \u00e1ltal \u00e9p\u00edtett v\u00e1rat, \u00e9s er\u0151s v\u00e9delemmel ruh\u00e1zt\u00e1k fel az \u00e9vek alatt, \u00edgy a harc nem volt egyszer\u0171.<\/p>\n\n\n\n
Buda t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00f6vetkez\u0151 fordul\u00f3pontja az 1848-1849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc volt, ahol Buda v\u00e1r\u00e1nak ostroma kezd\u0151d\u00f6tt meg 1849. m\u00e1jus 4-\u00e9n, \u00e9s a magyarok dics\u0151s\u00e9ges gy\u0151zelm\u00e9vel z\u00e1rult. Noha rengeteg \u00e1ldozattal energi\u00e1val \u00e9s felszerel\u00e9ssel j\u00e1rt, hatalmas fordul\u00f3pontot jelentett a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Ezek ut\u00e1n m\u00e1r csak a v\u00e1rosr\u00e9szek egyes\u00edt\u00e9se maradt h\u00e1tra, amihez eg\u00e9szen 1873-ig kellett v\u00e1rni, amikor is Pestet, Bud\u00e1t, a Margitszigetet \u00e9s \u00d3bud\u00e1t egys\u00e9ges\u00edtett\u00e9k. A n\u00e9v v\u00e1laszt\u00e1sa sokakat elgondolkodtatott, Sz\u00e9chenyi sz\u00e1mos javaslattal \u00e9lt, azonban a v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9s a Pest-Bud\u00e1ra esett. Mai napig megtal\u00e1lhatjuk ezt az elnevez\u00e9st, b\u00e1r a k\u00e9s\u0151bbiekben a Budapest v\u00e1lt haszn\u00e1latoss\u00e1, \u00e9s haszn\u00e1ljuk mind a mai napig.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Minden orsz\u00e1gnak, minden v\u00e1rosnak megvan a maga t\u00f6rt\u00e9nete, amely hossz\u00fa id\u0151kre ny\u00falik vissza. Minden helynek t\u00fal kellett \u00e9lnie, harcolnia, \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fcletnie ahhoz, hogy azt a form\u00e1t \u00f6ntse, amit napjainkban l\u00e1thatunk. Budapesttel sem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp. Minden orsz\u00e1gnak, minden v\u00e1rosnak megvan a maga t\u00f6rt\u00e9nete, amely hossz\u00fa id\u0151kre ny\u00falik vissza. Minden helynek t\u00fal kellett \u00e9lnie, harcolnia, \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":4247,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[12],"tags":[],"class_list":["post-3671","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized-hu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3671","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3671"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3671\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3672,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3671\/revisions\/3672"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4247"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3671"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3671"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/zsidai.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3671"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}