Mai szóhasználatban nagyon sokszor használjuk a Pest kifejezését, mikor egész Budapestről beszélünk, hisz mindenki számára világos, miről is van szó. Azonban ez nem mindig volt így, ugyanis a Duna két oldala nem mindig tartozott egybe. A napjainkban ismert Budapest régen 4 részre volt bontva; Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget. Mindegyik résznek megvan a maga érdekes története, de lássuk, mi is történ Pesten, mielőtt megtörtént az egyesítés.
Visszaugrunk egészen a honfoglalás előtti időkbe, amikor is a ma Pestként ismert részen egy kelta település foglalt helyet, később pedig az úgynevezett Contra-Aquincum épült itt a Római Birodalom idejében, amely a barbár támadásoktól kívánta megóvni a Duna nyugati felét. Ennek romjait napjainkban is megtalálhatjuk a főváros 5. kerületében, a Március 15. téren. A hun birodalom bukása után avarok foglalták el a vidéket, a magyarok mindössze a 880-as években telepedtek le a szláv és bolgár népek közt.
A honfoglalás utáni időkre tekintve mindössze egy 1148-as oklevélben találunk utalásokat először Pestre ezen a néven. Egészen a 13. századik fontos szerepet játszott a gazdaságban, valamint a szláv és bolgár lakosok mellett a német túlsúly is megjelent. A várost a 12. században városfal is körülvette, a 13. században pedig II. Endrétől kiváltságlevelet is kapott. Pest városa nyugodt környezetben élt, egészen addig, míg IV. Béla el nem indult a tatárok ellen. Ezek után a helyzet vészesen romlani kezdett, ugyanis a tatárjárás során Óbuda mellett Pest is pusztításra volt ítélve. Rengeteg időbe került a városnak, hogy összeszedje magát és visszaálljon a csata előtti állapotokba, de a 15. században újjáépült és a bíróválasztási jogát is visszaszerezte. Ezek után 1470 környékén szabad királyi városnak nyilvánították. Persze a törökök közel sem mondtak le a városokról, így a 16. században Buda mellett Pest is török megszállás alá került. Ez nagyban visszavetette a város kereskedelmi szerepét és hatalmas visszaesést tapasztalhatott számos területen. Egészen 1686-ig nem lélegezhetett fel a város, ekkor azonban a Habsburgok többszöri próbálkozás után sikeresen visszafoglalták a Duna mindkét oldalát, még ha hatalmas veszteségek árán is.
A talpra állás után két évtizeddel Pest is visszakapta kiváltságlevelét, a 18. század második felében pedig megválasztásra került Pest első polgármestere. Több nép kereskedői lehetővé tették, hogy Pest visszaszerezze régi szerepét, és az ország kereskedelmi központjává fejlődte ki magát. A város etnikai összetétele ekkor is vegyes volt még, létszáma pedig kétszerese Budáénak; németek, magyarok, zsidók és szerbek voltak nagyobb számban, azonban éltek itt mellettük arománok, görögök és szlovákok is. A 19. században is történtek felejthetetlen események, mint például a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte, amelyet 1825. november 3-án hoztak létre. Ekkoriban már Pest az ország fővárosának számított, ahol mintegy 3000 nemes élt, amely a lakosság 5%-át tette ki.
A pusztításoknak azonban még nem volt vége, ugyanis 1838-ban egy hatalmas árvíznek köszönhetően Pest ismét hatalmas veszteségeket szenvedett el. Az akkori újjáépítés végeredményét azonban ma is láthatjuk, ugyanis akkor alakult ki a ma is látható Pest. 1876 telén újabb árhullámokkal kellett szembenézni, azonban ekkor Pest megmenekült, és a Duna vize csak a túlparton okozott károkat. Ekkor azonban már kijelenthettük, hogy noha Pestnek nem esett baja, Budapestnek igenis nehézségekkel kellett szembenéznie, ugyanis 1873-ban egyesítették a 4 különálló részt, és sok ötlet és elvetett gondolat után a legegyszerűbb névötletnek köszönhetően Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egységesen megkapta a Budapest elnevezést.